A SÁRKÁNYKIRÁLY LEGENDÁJA
- avagy egy kutatás alapján készült legenda -
- avagy egy kutatás alapján készült legenda -
A „sárkány” egy, ma már elpusztult Árpád-kori faluhelyről került elő, Peszéről. Kié lehetett? Hátha rálel valaki a családoknál hasonló motívumra vagy eszközre...
A falu már a honfoglalás idején is lakott volt, melyet honfoglalás kori leletek is bizonyítanak. A Veszprémi várispánság területéhez, Veszprém várának várföldjéhez tartozott.
A „sárkány” egy sarkantyú, mely nemes emberé lehetett. Megpróbálkoztam felvázolni a falu nemeseit a korai időktől kezdve.
A falu már a honfoglalás idején is lakott volt, melyet honfoglalás kori leletek is bizonyítanak. A Veszprémi várispánság területéhez, Veszprém várának várföldjéhez tartozott.
A „sárkány” egy sarkantyú, mely nemes emberé lehetett. Megpróbálkoztam felvázolni a falu nemeseit a korai időktől kezdve.
A falu területének az Árpád-kortól kezdve több birtokosa is volt. A XII. században az Atyusz nemzetség almádi monostora és a veszprémi káptalan birtoka. II. András király 1207-ben Örsi I. Miskének adományozta. Később az Örsi Miske családból származott le a Batthyányi család. 1235-ben Miske ispán további birtokokat szerzett meg a falu területén, és ezzel a legjelentősebb birtokosa lett. Mellettük még a Rátold nemből való Peszey-családnak is voltak birtokai, akik a veszprémi vár katonáskodó nemesei voltak.
A falu Szt. Kozma és Dómján egyházáról már 1269-ben hallunk, ekkor a Peszeiek birtokosztozási oklevele beszél róla. Ekkor I. (Örsi) Rénold mellett az Örsi Mária Magdolna egyháznak is voltak itt birtokai, de a falu földjeinek zöme ekkor Peszey Pál tulajdonában voltak.
1282-ben az almádi monostor eladta a faluban levő birtokait a veszprémi kanonoknak és testvérének, így további, itteni birtokkal nem rendelkezett.
1282-ben az almádi monostor eladta a faluban levő birtokait a veszprémi kanonoknak és testvérének, így további, itteni birtokkal nem rendelkezett.
1320-ban Örsi Rénold fia, II Miske ispán további birtokrészeket szerzett, amikor Peszey Ányos leányának, Chala asszonynak leánynegyedét megszerezte.
1339 februárjában meghalt Örsi Mátyás fia, Beke, és az 1328 februárjában királyi adományként kapott birtoka testvéreire, és azok fiaira szállt, akik Örsi Mihály fia, Miklós örsi nemes és Örsi Mátyás fia, Péter fia János.
1339 februárjában meghalt Örsi Mátyás fia, Beke, és az 1328 februárjában királyi adományként kapott birtoka testvéreire, és azok fiaira szállt, akik Örsi Mihály fia, Miklós örsi nemes és Örsi Mátyás fia, Péter fia János.
1339-ben Pál országbíró intézkedéséből tudjuk, hogy ekkor a falu határának egy részén, a királyi egyharmadon Saághi Miklós fia, András királyi vadász birtokolt. Róla itt ez az első adatunk.
1340-től a templom kegyúri jogának egyik fele a Peszey családot, másik fele Batthyány-ős Őrsieket illette.
Az 1349-es Pestis járvány súlyosan érintette ezt a vidéket, ezért az itteni családokból feltűnően sokan meghaltak.
1340-től a templom kegyúri jogának egyik fele a Peszey családot, másik fele Batthyány-ős Őrsieket illette.
Az 1349-es Pestis járvány súlyosan érintette ezt a vidéket, ezért az itteni családokból feltűnően sokan meghaltak.
1354-ben még tudjuk, hogy a falu birtokos családjai a Peszey-család, a Batthyány-ős Miske család és a Saághi család. 1476-ban Mátyás király a templom kegyúri jogát Batthyány Boldizsárnak adományozta.
Ez az utolsó adatunk a faluról, és templomáról. Feltehetően a Veszprémet elfoglaló török csapatok pusztították el a falut. Temploma az 1800-as évek közepén még romosan állt. Területe ma Felsőörshöz tartozik.
Ez az utolsó adatunk a faluról, és templomáról. Feltehetően a Veszprémet elfoglaló török csapatok pusztították el a falut. Temploma az 1800-as évek közepén még romosan állt. Területe ma Felsőörshöz tartozik.
Mivel a falu történetében végig jelen van a Batthyányi (Miske) család, talán hozzájuk fűződik a „sárkány”, és mivel a történelemben tovább él a család, később is meglátogathatták korábbi falu helyüket, birtokaikat.
A többi birtokos családról egyelőre nem tudok későbbi, 1354 utáni adatot, így valószínűleg ők kizárhatók.
Természetesen akár a még létező faluban, templomban lehetett látogató bármelyik idegen nemes, de később is látogathatott a falu és templom helyére bárki...
A többi birtokos családról egyelőre nem tudok későbbi, 1354 utáni adatot, így valószínűleg ők kizárhatók.
Természetesen akár a még létező faluban, templomban lehetett látogató bármelyik idegen nemes, de később is látogathatott a falu és templom helyére bárki...
Így a „sárkányt” továbbra is titok övezi.
Batthyány Boldizsár és Benedek 1500. december 12-én Budán II. Ulászlótól kapott címere
A "sárkány" a Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményébe került. LDM ONLINE - MC-BUBU 2020. május
